A szeretet ereje: A szeretet erejének megértése az energián és a tudatosságon keresztül

Szeretnék beszélni a természet legmélyebb erejéről, nevezetesen a szeretet erejéről magáról a szeretetről. Amikor szeretünk, rendet, egyensúlyt és koherenciát hozunk mindarra, amire az elménket összpontosítjuk. A szeretet ereje nem elektromágneses, hanem információs. Felemel bennünket, hogy a létezés magasabb szintjén működhessünk. Krisztus kétezer évvel ezelőtt azért jött, hogy sok más mellett azt is elmondja nekünk, hogy szeressük felebarátainkat, mint önmagunkat. Krisztus igehirdetése óta eltelt minden évben az volt a feladat, hogy szeressük egymást. De valójában mi is a szeretet?

Lehetséges-e számunkra, hogy elkezdjük elemezni és számszerűsíteni ezt az erőt, és megadjuk neki a megfelelő helyet és elismerést a természet erőinek hierarchiájában? A P.R.I. éppen ennek a kérdésnek a gondos és komoly vizsgálatának szenteli magát: Mi a szeretet?

Kísérletezéssel és kísérletezéssel megállapítottuk, hogy a kvarckristály speciális, kettős végződésű formára vágásával ez az alakú geometria képes lesz tárolni azt az erőt, amit szeretetnek nevezünk. Ez a kristály ezután ennek az erőnek az átalakítójává és erősítőjévé válik, és ezután egy akarati aktussal egy másik egyénre vagy anyagra irányítható.

Mivel a mezőnek vagy erőnek nincs dimenziója, csak akkor tapasztalhatjuk és figyelhetjük meg a kristályt körülvevő mágneses mezőt (a gaussmérővel mérve), amikor az mozog, és amelybe a szeretet gondolata be van nyomva. A kristályban lévő szeretet ezen gondolatának átvitele az anyagba 1984-ben történt meg velem. Arra gondoltam, hogy ha egy folyadékot forgatnék egy kristály körül, akkor talán át tudnám adni ezt az erőt vagy információt a folyadéknak. Ezt megtettük, és nagy örömünkre és meglepetésünkre az általunk használt víz íze megváltozott, és a pH-értéke is kis mértékben, de jelentősen megváltozott. Ez indította el a kutatásunkat.

Infravörös és ultraibolya spektrofotométereket hoztunk a fedélzetre, és elvégeztük a víz spektrofotometriáját, és felfedeztük a víz egy új állapotát, amelyet én liotróp mezofázisnak nevezek, a szerelem energiájának a vízbe való átvitelét. Ez a víz most már „strukturálódott”.

Évekig kitartottunk ebben a törekvésben, amíg eljutottunk a 3. fázishoz, a borok strukturálásához. Egy nagyobb készüléket építettem, és elkezdtem a kaliforniai Morgan Hillben található Sycamore Creek Pincészet borainak strukturálását, a kristályba ivódott szeretet gondolatával. Úgy találtuk, hogy a bornak a kristály körül történő körbejárásának száma kritikus jelentőségű volt a borba történő optimális információátvitel meghatározásában. A bor minőségének hirtelen változása azonnal észrevehető volt.

Ez a változtatás végleges volt, és a bornak azt a minőséget adta, hogy érlelt és kész bor. Több ezer gallonnyi bort fejeztek be és adtak el. Tizenegy díjat kaptak ezek a borok a kaliforniai borversenyeken.

Úgy találtuk, hogy gyümölcslevekkel is tudunk bánni, például almával, grapefruittal és naranccsal. Amikor a megfelelő feltételeket alkalmaztuk ehhez a strukturáláshoz, nevezetesen a megfelelő szeretetmezőt alkalmaztuk a kristályra, és a gyümölcslevet a kristály körül pörgettük, a gyümölcslé most már feljavult ízűvé vált. Ezenkívül a lé ellenállást mutatott a gombákkal, baktériumokkal és a romlással szemben, amelyet általában akkor tapasztaltak, amikor szobahőmérsékleten hagyták. Van egy mintám, amely 6 hónapig állt a polcunkon. A kontrolltípus romlott, a kezelt minta pedig még mindig ízletes. Ez egy teljesen új területet nyit az élelmiszerek tartósítása előtt. Nem jelentheti-e ez azt is, hogy ha szeretjük magunkat, és megadjuk saját lényünknek azt a szeretetmennyiséget, amire testünknek szüksége van, akkor a betegség, ahogy mi gondoljuk, nem fogja megtámadni ezt a testet? Hogyan mérhetjük ezt a szeretetenergiát? Ugyanúgy a kristályon, ahol a gondolatunkkal lenyomatot adunk neki. Laboratóriumunkban van az Omega 5, amely számszerű értéket tud adni annak a finom erőnek, amely abban a kristályban van. Most már elkezdhetjük mérni azt a mágneses mezőt, amely egy szeretettel feltöltött kristályból árad. Tehát nem csak egy nem szokványos műszerrel, hanem a tudomány szokásos eszközével, a gaussmérővel is megfigyelhetünk.

Ahogy az elején mondtam, a szeretet aktusa rendet, egyensúlyt és koherenciát hoz abba a testbe, amelyre a szeretet irányul. Megfigyeltük, hogy ez igaz, amikor képesek voltunk azt egy kristályból folyékony anyagokra, például borra és gyümölcslevekre irányítani, és figyelemre méltó változásokat figyeltünk meg, amelyek ezekben az anyagokban végbementek. A szeretet olyan szükséges táplálék, amelyre mindannyiunknak szüksége van, nemcsak saját magunknak, hanem a családunk, nemzetünk egyensúlya és az egész világ stabilitása érdekében is. Állítsátok szembe azt, amit most mondok nektek, azokkal a konfliktusokkal, amelyek az egész világon zajlanak. Ha elkezdenénk igazán szeretni egymást, nem lenne háború. Akkor béke lenne a földön és jóakarat az egész emberiséggel./

Hogyan tárolja és erősíti a Vogel-csiszolt kristály a szeretetteljes szándékot?

Vogel kutatásainak középpontjában egy különleges kvarckristály-típus állt: egy kettős végződésű, általa kifejlesztett és sok éven át finomított konstrukció, amelyet ma Vogel-csiszolt kristályként ismerünk. Ezt nem dekoratív formának szánta. Úgy vélte, hogy ennek a csiszolásnak a pontos geometriai szögei lehetővé teszik, hogy a kristály rezonáljon az emberi testben lévő folyékony víz szerkezeti frekvenciájával, így alkalmas eszközzé válik a szándék átvitelére.

A gyakorlati használatban Vogel azt javasolta, hogy amikor egy személy egy ilyen kristályt tart, miközben egy koncentrált és érzelmileg koherens állapotot tart fenn, különösen olyat, amely gondoskodással vagy pozitív szándékkal jár, a kristály transzduktorként működhet. Eszerint a kristály elnyeli és szerkezetében tárolja az adott szándék információs mintáját. Amikor a kristályt ezután olyan anyagok közelébe visszük, mint a víz, a bor, a gyümölcslé vagy akár egy személy, ez a tárolt minta átvihető. Az átvitel szándékos irányítását pulzálásnak nevezte.

Vogel arról számolt be, hogy ez a hatás mérhető. Egy gaussmeterrel, egy mágneses mezők érzékelésére szolgáló műszerrel mérhető mezőt figyelt meg egy szándékosan „feltöltött” kristály körül. Megállapításai szerint ez a mező nem volt jelen egy ugyanolyan kristályban, amely nem ment át ugyanezen a szándékos folyamaton. A különbséget a gyakorló koncentrált mentális és érzelmi inputjának tulajdonította.

Kortárs nézőpontból ezeket az elképzeléseket néha olyan területek mellett tárgyalják, mint a kvantumbiológia, a biomező-kutatás és a strukturált vízzel kapcsolatos tanulmányok, beleértve olyan kutatók munkáját, mint Gerald Pollack. Vogel munkája megelőzte e kutatások nagy részét, és olyan kérdéseket vetett fel, amelyeket néhány modern terület most formálisabb módon vizsgál. A Vogel-csiszolt kristályt nem szimbolikus tárgynak, hanem funkcionális eszköznek tekintette, amelyet arra terveztek, hogy kölcsönhatásba lépjen a természet alapvető szervező elveivel.