Sok ember azért tapasztalja magán a kristályok áldásos hatását, mert tapintható emlékeztetőknek tartja őket. A kristályok a bizonyítékai annak, hogy az
univerzumban rend uralkodik, melyet egy intelligens teremtőerő hozott létre. Euklidész, a görög matematikus, akit ma a geometria atyjaként tartunk számon, így fogalmazott:
“A természet törvényei nem mások, mint Isten matematikai gondolatai.”
A
kristályok szisztematikusan fejlődnek ki, mintha valamilyen tervet követnének. A természet szigorú matematikai képletek szerint működik. Amikor a tudósok és a filozófusok levezetik ezekből a képletekből a végső következtetéseket, a szent geometria birodalmában találják magukat - a gondolkodás azon területén, ahol a matematika egyre inkább Istennyelvének tűnik fel előttünk. A kristályokat régóta e
szent geometriai látható bizonyítékának hiszik, olyan modelleknek, amelyek egyre magasabb szintű tudományos felfedezések kiindulópontjául szolgálhatnak. Az ókori Görögországban egy egész iskolát hoztak létre az öt idom, ún. platóni testek (szabályos testek) tanulmányozására. Ezek még napjainkban is a magas szintű gondolkodási folyamatok olyan kiinduópontjaiként szolgálnak, amelynek nincs párja. A platóni testek valójában csupán háromszögek és négyzetek mégis ezek a természet megértésének kulcsai. Minő egybeesés - még a különféle kristályszerkezetekben is ezek köszönnek vissza.
